Elképzelhetõ, hogy a légitársaságok is kötelesek lesznek biztosítást kötni, kauciót letétbe helyezni vagy bankgaranciát szerezni, hogy esetleges csõdjüknél legyen mibõl kifizetni a póruljárt utasokat. A jogi szabályozást az EU már évek óta tervezi, de a társaságok heves ellenállása nehezíti a törekvést.

Az EU olyan jogszabályt szándékszik megalkotni, melyszerint a légi fuvarozók pénzügyi alapot kötelesek képezni, vagy ezt kiváltandó, kauciót kell letétbe helyezniük arra az esetre, ha valamelyikük fizetésképtelenné válik, és nem képes a turistákat eljuttatni oda, ahova a jegyük szól. Noha a légitársaságok a repülés meghiúsulása esetén kötelesek visszafizetni a jegy árát, ez aligha kárpótolja az utazás elmaradásáért azokat, akik mondjuk egy euróért vették a menetjegyet.

A helyzet rendezésére meglehetõsen hosszú ideje folyik a készülõdés. Az Európai Bizottság már 2000-ben jegyzéket intézett az Európai Tanácshoz, amelyben megállapítja, hogy pénzalapot kellene képezni arra az esetre, ha az EU területén bejegyzett légitársaságok valamelyike fizetésképtelenné válik, és nem képes gondoskodni utasairól. Ám a két említett grémiumnak, amely együtt hozza az uniós rendeleteket, eddig minden ilyen irányú törekvése megbicsaklott a légitársaságok ellenállásán. Ezért most az IFTTA nevû szervezetet is felkérték: alakítsa ki álláspontját a kérdésben. Ez a szervezet több mint 120 ország idegenforgalmi jogászait, illetve turisztikai minisztériumok, légitársaságok, túraszervezõk, valamint turisztikai befektetõk jogi képviselõit tömöríti. Az IFTTA október elején Buenos Airesben tartja következõ ülését, amelynek egyik témája a légitársaságok utasokkal szembeni felelõssége lesz.
Az unióban rendkívüli fontosságot tulajdonítanak a fogyasztó védelmének, ám míg a vásárlók jogvédelme rendezett, addig a turistáké csak kevésbé szabályozott.
Bár a légi utaztatók felelõsségérõl szóló jogszabály megalkotását a fapados társaságok olykor hihetetlenül alacsony árai tették halaszthatatlanná, az is tudható, hogy némely hagyományos, sõt nemzeti légitársaságnál már korábban is elõfordult átmeneti vagy tartós fizetésképtelenség. Emlékezetes például a belga állami cég, a néhai Sabena teljes összeomlása, és az olasz Alitalia többször is került már a csõd szélére.
Márpedig ha egy légitársaság pénzügyi válsággal kínlódik, könnyen elõállhat olyan helyzet, amelyben eladott jegyei az egyénileg utazó turisták kezében egyik pillanatról a másikra egy fabatkát sem érnek. És vajon mit tehetnek azok, akik akár a világ másik végén ott állnak csomagokkal megrakottan, útra készen a repülõtéren, zsebükben a visszaútra szóló jeggyel, ha a járat nem indul? Csupán egy lehetõségük marad: másik jegyet vesznek, feltéve, hogy van mibõl.
Az ilyen helyzeteket megelõzendõ kíván az EU két jogalkotó testülete rendeletet hozni. A sikerben senki sem biztos, csupán reménykedni lehet, hogy az IFTTA, amelynek tagjai között légitársaságok képviselõi is vannak, októberi tanácskozásán képes lesz egységes álláspontot kialakítani. ( NOL - Gál Zsuzsa - 2004. augusztus 25).